a sárkány karma #00046

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy sárkány.

Mind a hét hatalmas feje tüzet okádott, és valami rettentő csúnyán tudott nézni. Mindez hagyján, mert a legrosszabb szokása az volt, hogy a közelében élő falu népét állandóan háborgatta, sanyargatta. Minden teliholdkor egy legfeljebb 16 éves szűzlányt kellett a barlangja elé vinni, patyolat fehér hálóingben, frissen fürdetve a patak vizében.

Mindezt azért, hogy a hétfejű sárkány darabokra szaggathassa, majd jóízűen megegye. Különben, ha nem kapja meg a jussát, akkor megy, és lezúzza az egész falut. Emberestül, jószágostul, házastul. Sutty!

Utoljára ilyen 1473 tavaszán történt, de akkor olyan pusztítást csinált a sárkány, hogy azóta is nemzedékről nemzedéke terjed a híre, és hát jobb híján marad a szűzlányok feláldozása.

Ámde egyszercsak, egy legény tévedt a faluba, és megismervén a borzalmas sárkány történetét – na, meg persze, a szűzlány is kellő inspirációt teremtett neki –, szóval úgy döntött, hogy megyen, és megküzd a sárkánnyal.

Próbálták visszatartani a népek, szép szál legény volt, inkább vették volna hasznát a faluban, minthogy elpusztítsa magát a hétfejű sárkánnyal. De a legény hajthatatlan volt. Így egyik reggel, kora hajnalban, még a kakaskukorékolás előtt elindult.

Odaért a sárkány barlangjához, bekurjantott rajta, hogy:

– Gyere ki, Te sárkány! Had vágom le mind a hét fejed izibe!

Nem kellett sokat várni, a sárkány nagy füsttel, és hatalmas lángok közepette ott termett a legény előtt. A legény ekkor kirántotta szablyáját, és hét gyönyörű mozdulattal lenyisszantotta a sárkány mind a hét fejét. Huss!

Ne csodálkozzunk, ez a sárkány karma.

Ám mielőtt itt a vége, fuss el véle, volna itt még valami.
Egyrészt a legény megmentette a falut, de közben megölt egy érző lényt. Az előző írás alapján (https://egymagusnaploja.hu/buddhista-vagy-e-00045), a legény jó vagy rossz karmát halmozott fel ezzel a cselekedetével?

a sárkány karma #00046” bejegyzéshez egy hozzászólás

Hozzászólások