avagy a nagyszülők dícsérete
Hogyan kezdődött? Mármint hogyan lettem mágus? Mindenről a nagyszüleim tehetnek (nevetek).
Nagyapám, amikor mutatott valamit, akkor nem nagyon magyarázott. Mindig keveset mondott és sokkal inkább arra figyelt, hogy megértsem azt, amit mond. Figyelt, figyelte a reakcióimat és amikor látta, érezte, hogy kialakult bennem a kép, a válasz, az érzés, akkor mindig csak ennyit kérdezett:
Érted a csíziót?
Értettem. Mindig értettem.
Fogalmam sem volt róla mi az, de működött.
Aztán sokáig úgy voltam vele, hogy nem tudtam megfogalmazni, de tudtam mi az, vagy inkább mikor van az. Aztán egy szép napon megértettem. Azóta is, amikor kell, akkor mindig velem van.
Köszönöm nagypapa!