agyalás #00049

Einstein (https://egymagusnaploja.hu/einstein-00029/) használta az agyát. Annyira, hogy amikor meghalt, kivették és feldarabolták azt, hogy megvizsgálhassák. Ez persze olyan, mintha Picasso kezét elemezték volna, mitől tudott annyira egyedi vonalakat rajzolni.

Einstein legfőbb problémája az volt, hogy megelőzte a korát. Elméleti fizikus volt, legalábbis így hivatkoznak rá a legtöbbször. Számomra inkább gondolkodó volt. Sokszor pont ezért támadták, azaz, hogy az állításai csak elméletiek, nem lehetnek igazak. Napjainkban, kb. 100 évvel később képesek bizonyítani Einstein teóriáit.

Hogyan lehetséges ez a fantasztikus képesség? Mit tanulhatunk Einsteintől?

Az agyunk egy olyan szerv, ami kiemel bennünket a többi, földön élő lény közül. Ma sem ismerjük igazán a működését, ezért az egyik legizgalmasabb tudományág az agykutatás (mi, magyarok jók vagyunk benne).

Az agy, az elme az, ami képes elméleti síkon megvalósítani, előre lejátszani, szimulálni történéseket, anélkül, hogy azok valóban megtörténnének. Ezzel a működéssel nagy eséllyel spórolunk időt és energiát, illetve kerülhetünk el végzetes eseményeket. Az agyunk vigyáz ránk. Ám ahhoz, hogy ez a folyamat jól működjön – azaz fejben minél jobban megközelítsük a valóságot –, szükséges az, hogy valós adatokkal dolgozzunk, azaz ne verjük át a saját agyunkat.

Tulajdonképpen ez a különbség az agyalás és a valódi gondolkodás között, ebben volt nagy Einstein. Valódi “adatokból” valódi szimulációk lesznek. Ha valós gondolatokkal, eseményekkel töltjük meg az elménket, akkor az valós, valóságos képeket, élményeket ad nekünk. Ha viszont felesleges, légből kapott, kintről érkező, valódi kapcsolódásokkal nem rendelkező információkkal kezdünk el dolgozni, az eredmény nem lehet más, mint fikció.

Ezek alapján egyetlen feladatunk van csupán. Gondoskodni az adatok valódiságáról. Folyamatosan megkérdezni, megkérdőjelezni magunkat. Tényleg kimondta a másik? Vagy csak mi gondoljuk azt. Valóban tudjuk azt, amire hivatkozunk? Vagy csak hallottuk valahonnét, ezzel egy ismeretlen és kétséges tényező került a képletbe.

Az agy fontos szerv, vigyázzunk rá. Mivel mindig éhes, ezért tápláljuk jól, mintha csak a hasunkról lenne szó. Finom, gazdag falatokat adjunk neki, és az üres, értéktelen, hamis dolgoktól tartsuk távol.
Az eredmény csodálatos lesz.