Hogy ez mit jelent?
Ezt csak akkor kérdezi meg valaki, ha még nem volt benne része.
Szintet lépni, azaz felemelkedni, többféle módon lehet. Véletlenül, akarattal, tudatosan, varázsütésre, és így tovább, egy dolog azonban biztos. Mindig megelőzi egy időszak, tele jelekkel. Van, aki pont a jeleket követve éri el az újabb szintet.
Azt kérdezed, hogyan érheted el? Neeem, ez nem így működik. Először is ismerni kell, felismerni a létezését az Újnak. Aztán ki kell érdemelni. Hogy hogyan? Alázattal, tisztelettel, tisztasággal…és mindezek csak az előkészület részei. Ezután jön a valódi Út, amikor a régitől megszabadulva – fokozatosan vagy hirtelen, ki mennyit bír, mire van felkészülve – halad a folyamat, majd általában ezután jön a „lebegés”, amikor a régi súlyoktól mentesen, de még az Új megérkezése előtt érezzük, tudjuk, hogy valami más, valami megváltozott. Ilyenkor sokan azt hiszik, hogy megérkeztek, pedig még a lezárás hátra van.
Amikor megtaláljuk a végső irányt, elkezdjük felépíteni az Újat. Végezetül arról tudjuk, hogy megérkeztünk, hogy visszanézve látjuk a megtett Utat, annak minden részletét (fel)ismerjük, és minden fájdalom és szenvedés ellenére mégis csodálatos érzés tölt el bennünket.
Azt kérdezed, hol lehet beiratkozni, előfizetni rá? Sehol.
Eljön, ha elérted.